SZENYORITA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

(módosításokkal szerkesztett egységes szöveg)

Az egyesület alapító tagjai a 2011. március 19-én tartott alakuló közgyűlésen elhatározták, majd 2011.május 22.-i és 2011. július 02.-i közgyűlésükön a bírósági kötelezésnek megfelelően módosítva, hogy az egyesülési jogról szóló 1989.évi II.Tv. alapján jogi személyiséggel rendelkező egyesületet hoznak létre,  figyelemmel az 1997.évi CLVI.Tv-re is, a közhasznúság miatt.

1.  I. Általános rendelkezések

1.§

Az egyesület megnevezése: SZENYORITA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Székhelye:                                   1039 Budapest, Bálint György utca 17 . VII./23

Bélyegzője:                                 Külön lenyomat szerint

 

2.§

Az egyesület célja

-          a szenvedélybetegség kialakulásának prevenciója, felvilágosító munka

-          a szenvedélybetegek társadalmi és családi integrációjának elősegítése

-          a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (roma etnikum, szociálisan–gazdaságilag hátrányos helyzetűek, időskorúak) – mint a deviáns magatartásformák által legveszélyeztetettebb csoportok – segítése, érdekérvényesítésük támogatása

-          a foglalkoztatásuk elősegítése, munkaerő-piaci információk nyújtása, foglalkoztatás

-          a hátrányos helyzetű családok, és az azokban élő gyermekek támogatása, táborok, szabadidős programok szervezése, finanszírozása

-          a természetvédelmi értékek megóvása és környezettudatos nevelés elősegítése, ezzel összefüggő programok szervezése

-          az egyesület politikai pártoktól, vallási közösségektől, gazdasági csoportoktól és egyéni érdekektől független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt,közvetlen politikai tevékenységet nem folytat

 

 

 

3.§

Az egyesület célja megvalósítása érdekében végzett tevékenysége

Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, aki azok iránt érdeklődik, az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

Az egyesület széleskörű tájékoztatási, megelőző, támogató, szervező szolgáltatása körében az alábbi nevesített tevékenységeket végzi:

-          az álláslehetőségek feltárása, foglalkoztatás megszervezése, akár saját erőből való foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek javára

-          szakképzések szervezése, ebben való közreműködés

-          az egzisztenciális háttér biztosítása érdekében foglalkoztatási programok szervezése

-          önismereti, személyiségfejlesztő, kommunikációs és munkaerő-piaci, valamint vállalkozóvá válási tréningek szervezése

-          környezetvédelmi programok szervezése

-          az érdekérvényesítési lehetőségek, jogi fórumok elérhetővé tétele

-          prevenciós előadások megszervezése az ifjúsági közösségek, szervezetek, oktatási intézmények körében

-          konferenciák szervezése, publikációk megjelentetése a hátrányos helyzettel összefüggő kérdésekkel, tapasztalatcsere elősegítése a témában érintett – elsősorban  civil - szervezetek között

-          táborok, ifjúsági programok szervezése prevenciós és támogató célzattal

-          a deviáns magatartásformák terjedésének gátlása, azok időbeni felismerése érdekében nyújtott tájékoztatás

-          támogatottak után-követése, pártfogó támogatása

-          információs társadalmi esélyegyenlőség megvalósításában közreműködés a hátrányos csoportok segítése keretében

További specifikus tevékenységek:

Családokkal:

-          támasz, problémamegoldás, életvezetés, szemléletváltás, a családi szerepek tisztázása, felelősségvállalás, konfliktuskezelés

-          csoportok - kisbabát várók; kisgyermeket, iskolást, kamaszt nevelők; fiatal felnőttel együtt élők speciális problémáinak kezelése, tanácsadás

-          családi napközi üzemeltetése

Idősekkel:

-          a megváltozott szerep megélése, feleslegesség – érzés oldása, konfliktusok kezelése, új feladatok és célok megfogalmazása, új csoportokhoz való csatlakozás elősegítése

-          életmód, egészség, ápolás-gondozás, mentori tevékenység gyakorlására felkészítés, önkéntes munkában való részvétel

-          jogaikkal kapcsolatos tájékoztatás, érdek- és vagyonvédelem, a család tagjaival való vagyonjogi konfliktusok kezelésében, hagyatéki kérdésekben tanácsadás

Gyerekekkel:

-          újszülött kortól a felnőtté válásig életkornak megfelelő kortárscsoportokban a viselkedési és kommunikációs szabályok elsajátítása

-          játszóház, alkotó műhely (dráma, kézműves, sport) létrehozása, működtetése

-          hobbykörök létrejöttének elősegítése

-          tanulást segítő (képességfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó) csoportok alakítása

 

Nőkkel:

-          a nővé válás folyamata, a női szerepvállalásban a karrier és a család összeegyeztetése

-          életkornak megfelelő szerepviselkedés, a női szerep folyamatos változása

-          játszmák az életükben

Férfiakkal:

-          a férfiszerep jelentése, a családban betöltött szerep, az apakép

-          az apa és a férj feladatai

-          karrier és család összeegyeztetése

-          játszmák

Önsegítő csoportokkal:

-          pedagógus, óvodapedagógus, szociális segítők szakmai személyiségfejlesztése

-          szenvedélybetegekkel,

-          krónikus betegekkel,

-          magányosokkal,

-          olyanokkal, akik másoknak érzik magukat, mint a többség,

-          börtönből szabadulókkal - reszocializáció elősegítése

Tanulást választókkal:

-          alapfokú felnőttoktatás az általános iskola befejezésére – ennek támogatása, esetleg a képzések szervezése, lebonyolítása

-          szakmát adó OKJ-s képzések szervezése, tartása

-          továbbképzések

-          megváltozott munkaképességűek munkába állásának elősegítése

Az egyesület kapcsolatot tart más civil szervezetekkel, munkáltatókkal, állami és önkormányzati intézményekkel és szervezetekkel, céljai megvalósítása érdekében.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

 

Az 1997.évi CLVI. törvény 26.§. c. pontjában foglaltak szerint, az Egyesület, célja megvalósítása érdekében végezni kívánt tevékenységei az alábbi közhasznú tevékenységeknek felelnek meg:

-          szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (2. pont)

-          nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. pont)

-          környezetvédelem (9. pont )

-          gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (10. pont)

-          hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (11. pont )

-          munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások (18. pont)

II.        Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések

4.§.

Az Egyesület tagjai:

1.  Az Egyesületnek csak rendes tagjai lehetnek.  Rendes tag lehet minden olyan magyar vagy külföldi, természetes vagy jogi személy,vagy annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az egyesületi célokkal egyetért, annak munkájában tevőlegesen részt kíván venni, illetve más módon támogatja, valamint az alapszabály rendelkezéseit elfogadja, és az egyesületi tagdíjat megfizeti.

2.  Az Egyesület rendes tagokról nyilvántartást vezet, és részükre tagsági  igazolást állít ki.

3.  Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

-          részt vesznek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,

-          észrevételeket és javaslatokat tehetnek,

-          az Egyesület közgyűlésein szavazati joggal rendelkeznek,

-          magánszemély személyesen, a jogi személy képviselője útján szavazhat

-          részt vesznek az Egyesület vezető szerveinek megválasztásában és tevékenységében,

-          az Egyesület tisztségviselőjévé választhatók, 18 év alattiak csak az életkori sajátosságaiknak megfelelő teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségre választhatók. Jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság rendes tag képviselője választható az Egyesület tisztségviselőjévé,

-          részesülhetnek az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokban és kedvezményekben.

 

A rendes tag köteles:

-          a közgyűlés által megállapított tagdíjat megfizetni,

-          az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit megtartani,

-          az Egyesület rendezvényein és egyébként olyan magatartást tanúsítani, amely az Egyesület jó hírnevét nem veszélyezteti.

 

1.  Az Egyesületbe jelentkező felvételéről az Elnökség 2/3-os szótöbbséggel dönt, aki az elnökség határozatával válik az Egyesület tagjává. A tagfelvételt a belépni kívánó tag írásbeli belépési nyilatkozattal kezdeményezheti.

 

1.  A tagsági viszony megszűnik:

a, a tag kilépésével,

b, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésével,

c, törléssel,

d, a tag halálával,

e, a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

1.  A tag, jogi személy, vagy annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete tag esetén annak képviselője, gazdasági társaság tag esetén annak képviselője, kilépési szándékát az Egyesület elnökénél írásban jelentheti be, azzal, hogy a kilépés bejelentésével a tagsági jogviszony bármikor megszüntethető. Ebben az esetben az Egyesületi tagsági viszony az írásbeli bejelentésnek az Egyesület Elnökéhez való megérkezésével szűnik meg.

2.  Az Egyesület közgyűlése kizárja azt a tagot, aki tevékenységével az Egyesület munkájának eredményességét akadályozza vagy veszélyezteti, az Egyesületről akár szóban, akár írásban, vagy a médiában valótlan, az Egyesület tekintélyét romboló állítást hoz nyilvánosságra, valamint amely tag az egyesületi tagsággal össze nem egyeztethető méltatlan magatartást tanúsít.

A kizárásról az Egyesület közgyűlése az Elnök javaslatára szavazással elfogadott határozatban dönt, melyhez a határozatképes Közgyűlésen jelen levő tagok 2/3-os többségének szavazata szükséges.

A tag kizárását napirendjére vevő közgyűlésre a kizárni kívánt tagot, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén annak képviselőjét (továbbiakban képviselő) a napirend megküldésével meg kell hívni.

A kizárást kimondó határozat meghozatala előtt a jelen levő tagnak/képviselőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse.

A kizárást kimondó Közgyűlési határozat ellen a kizárt tag/képviselője a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül jogorvoslati igénnyel a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

1.  A közgyűlés határozatban törli annak tagságát, aki egy évi tagdíjfizetési kötelezettségét a jogkövetkezményt tartalmazó fizetési felszólítás ellenére sem teljesíti a felszólításban szereplő határidőben, továbbá, aki az Egyesület tevékenységében legalább egy éven keresztül nem vesz részt.

 

A tagdíj megfizetésére a tagot az egyesület titkára a meg nem fizetett tagdíj esedékességét követő 60 napon belül írásban postai úton szólítja fel. 15 napos póthatáridő kitűzésével mely alatt a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének pótlólag joghatályosan eleget tehet.

A törlésről az Egyesület közgyűlése az Elnök javaslatára nyílt szavazással elfogadott határozatban dönt, melyhez a határozatképes közgyűlésen jelen levő tagok 2/3-os többségének a szavazata szükséges.

A tag törlését napirendre vevő közgyűlésre a törölni kívánt tagot, jogi személy illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén annak képviselőjét (továbbiakban: képviselő) a napirend megküldésével meg kell hívni.

A törlést kimondó határozat kimondása előtt a jelen levő tagnak/képviselőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse, illetve a hátralékos tagdíját egy összegben megfizesse.

A törlést kimondó Közgyűlési határozat ellen, a törölt tag/képviselője a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül jogorvoslati igénnyel a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

5.§

Közhasznú tevékenységre vonatkozó külön rendelkezések:

Az elnökség köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlési és az elnökségi határozatok tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók, és ellenzők számaránya (a lehetséges személye) megállapítható. Ezen nyilvántartást évenként, folyószám szerinti sorrendben kell vezetni.

Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatos irataiba bárki betekinthet. Az iratbetekintést hivatali időben, előzetes írásbeli kérelem alapján 15 napon belül kell teljesíteni. Az Egyesület közhasznúsági jelentését, és beszámolóját úgy teszi közzé, hogy az Egyesület székhelyén azt 15 napra kifüggeszti.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül, azokkal azonos feltételek mellett bárki részesülhet. Az elnökség az Egyesület igénybe vehető közhasznú szolgáltatásairól, azok igénybevételének módjáról és elérhetőségéről tájékoztatót köteles készíteni, és a tagokon kívül potenciális érintettek minél szélesebb körében megismertetni, ennek keretében az egyesület az általa nyújtott, és bárki által igénybe vehető szolgáltatásait és azok igénybevételének módját és elérhetőségét közzéteszi a helyi sajtóban (Óbuda újság), továbbá internetes honlapján (tervezett domain: szenyorita.hu ).

Az Egyesület nyilvánosságra hozza az elnökség és a közgyűlés határozatait, a működés és a szolgáltatás igénybevételi módjának adatait, a közhasznúsági jelentést és a beszámolókat a helyi sajtóban, azaz az önkormányzati Óbuda újságban.

Az egyesület elnöksége a döntéseit és a közgyűlés által hozott döntéseket írásban - a döntés meghozatalától számított 15 napon belül postai úton - közli a döntésben érintettekkel, illetve amennyiben ez lehetséges, elsősorban elektronikus úton (e-mail-ben).

III.

Az Egyesület szervei:

6.§

Az Egyesület az alábbi szerveket hozza létre:

-          közgyűlés

-          elnökség

Az egyesület várható éves bevétele az 5.000.000,- Ft azaz ötmillió forintot nem haladja meg, ezért felügyelő szervet nem hoz létre.

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

7.§

Az Egyesület közgyűlése:

A közgyűlés az Egyesület rendes tagjainak összességéből álló legfőbb döntéshozó szerve. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg.

8.§

A közgyűlés évente legalább egyszer ül össze. Az évi rendes közgyűlést a tárgyév június 30-ig kell megtartani. Az egyesület közgyűlései nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

A nyilvánosság érdekében az egyesület közgyűlésének meghívóját a Titkár kifüggeszti az egyesület helyi hirdetőtábláján, valamint közzé teszi az Óbuda újságban és az egyesület honlapján. 

Rendkívüli közgyűlést kell tartani ha:

	-          az elnök kezdeményezi,
	-          a tagok legalább 1/4-e az ok és cél megjelölésével írásban kéri,
	-          a bíróság elrendeli.

9.§

A közgyűlés előkészítéséről és összehívásáról az elnök, vagy megbízás alapján a titkár gondoskodik. A közgyűlést az időpont, a hely és a napirend-tervezet közlésével úgy kell összehívni, hogy a tagok arról a tervezett időpont előtt legalább 30 nappal értesülhessenek. A 30 nap a postára adás időpontjától számít, elektronikus úton is elvégezhető.

10.§ 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább fele, plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén – mely tényre az eredetileg és ismételten valamennyi tagnak kiküldött meghívóban a meghívottakat figyelmeztetni kell -, 30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, amely az eredeti napirenddel kapcsolatos döntésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. .

11.§. 

A közgyűlés határozatait - a jelen alapszabályban foglalt rendelkezések kivételével - egyszerű szótöbbséggel,szavazássalhozza.     

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a)	kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)	bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagoknak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti juttatás.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

	-          az alapszabály elfogadása és módosítása,
	-          az Egyesület éves költségvetésének elfogadása,
	-          az Egyesület éves beszámolójának a jóváhagyása, melyhez a megjelent tagok 2/3-os szavazata szükséges,
	-          a tagdíj megállapítása, az évi rendes közgyűlésen,
	-          az Elnökség és a tisztségviselőknek a megválasztása, illetőleg visszahívása,
	-          az Egyesület feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása,
	-          a közhasznúsági jelentés elfogadása.

A szavazás módja: A közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg.

 

Vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös rendelkezések

12.§

Nem lehet az egyesületnek vezető tisztségviselője, aki két éven belül olyan megszűnt közhasznú szervezetnél töltött be legalább egy évig vezető tisztséget, amely köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, vagy az erre jelölt személy köteles bejelenteni, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, a titkár, és az elnökségi tag.

Az egyesület elnöksége

13. §

Az elnökség az Egyesület három tagú ügyintéző és képviseleti szerve, melynek tagjait a Közgyűlés három évre választja. Tagjai az Egyesület Elnöke, Titkára , valamint egy elnökségi tag. A vezető tisztségviselők akként nyilatkoznak, hogy jelen megbízatásuk más tisztségükkel, megbízatásukkal, feladataik ellátásával nem összeférhetetlen.

A közgyűlés az elnökséget szavazással választja meg.

Az Elnökség ülésein minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

Az elnökség üléseit a szükségeshez képest, de legalább félévente egy alkalommal tartja.

Az elnökség ülései nyilvánosak azon bárki részt vehet .A nyilvánosság érdekében az Elnökség üléseinek meghívóját a titkár kifüggeszti az egyesület helyi hirdetőtábláján, valamint közzéteszi az egyesület honlapján.

Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség bármely tagja kezdeményezi.

Az egyesület elnöksége az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles  elkészíteni a közhasznúsági jelentést, melynek elfogadása az egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

1.  a számviteli beszámolót

2.  a költségvetési támogatás felhasználását

3.  a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást , a cél szerinti juttatások kimutatását

4.  a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét

5.  a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét

6.  a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

14. §

Az elnökség üléseinek összehívásáról az elnök, vagy megbízás alapján a titkár gondoskodik. Az elnökségi ülést az időpont, a hely és a napirend-tervezet közlésével úgy kell összehívni, hogy az elnökségi tagok arról a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesülhessenek, mely időpont a postára adás időpontjától számít, akár elektronikus úton is.

15. §

Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjai teljes létszámban jelen vannak.

16. §

Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni, vagy bármely elnökségi tag javaslatára a közgyűlés elé kell terjeszteni.

Az Elnökség határozatait jegyzőkönyvben rögzíti, melyet az Elnökségi ülésen résztvevő minden tag aláír, az elnökség a határozatokat az Egyesület székhelyén kifüggeszti. 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)	kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)	bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagoknak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti juttatás.

17.§

Az elnökség feladatköre:

Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólagos közgyűlési hatáskörbe. Az elnökség feladata különösen az éves beszámoló előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, az éves költségvetési terv elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése. Döntéseiről, intézkedéseiről az elnökség a következő közgyűlésen köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és megillető jogok vállalásáról - a közgyűlés illetve a tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

A szavazás módja: Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. 

Az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből döntésének és az egyesület közgyűlése által hozott döntéseknek a tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.

Az Egyesület elnöke

18.§

Az Egyesület elnökét a közgyűlés 3 évre választja meg tagjai közül, 2/3-os szótöbbséggel hozott szavazással.

19. §

Az elnök ellátja az Egyesület képviseletét, összehívja és vezeti a közgyűlést, valamint az Elnökség üléseit, gondoskodik arról, hogy az Egyesület tevékenysége a mindenkori hatályos jogi szabályozásnak megfeleljen.

Tevékenységéről beszámol közgyűlésnek.

Az Elnök önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében eljárva kívülálló harmadik személlyel szerződést kötni.

A Titkár

20.§

Az Egyesület Titkárát a Közgyűlés 3 évre választja tagjai közül, 2/3-os szótöbbséggel hozott szavazással. 

A Titkár az elnök által meghatározott feladatokat látja el. Feladata különösen a közgyűlések előkészítése, az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenység végzése, az Egyesület tagjainak nyilvántartása.

Akadályoztatás esetében a Titkár helyettesíti az Egyesület elnökét. A Titkár csak az elnök akadályoztatása esetén történő helyettesítése keretében jogosult az egyesület önálló képviseletére. 
Gondoskodik a közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról, melynek keretében a titkár ajánlott levélben írásban közli a közgyűlés döntéseit az érintettekkel, valamint a közgyűlés döntéseit a helyi hirdető táblán és az egyesület honlapján is közzéteszi.

Továbbá:

1.1.	Intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, vezeti a pénztárt, nyilvántartást vezet a bevételekről és kiadásokról, az Egyesület vagyonáról.
2.1	Beszedi és nyilvántartja az Egyesület működéséhez szükséges tagi hozzájárulásokat.
3.1	Évente egy alkalommal beszámol az Egyesület gazdasági helyzetéről és tevékenységéről a közgyűlésnek, a beszámolót az Egyesület székhelyén kifüggeszti

23.§. Elnökségi tag

A közgyűlés a két vezető tisztségviselő mellé az Egyesület Elnökségébe további egy tagot választ. Az elnökségi tag köteles az Elnökség ülésein részt venni, és ott szavazati jogával élhet, egyébként az egyesület képviseletére nem jogosult. Az elnökségi tagot a Közgyűlés ugyancsak 3 évre választja tagjai közül, 2/3-os többséggel.

Az Egyesület képviselete

22.§

Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnök önállóan jogosult gyakorolni.

A tisztségviselők visszahívása

23.§

Az Egyesület közgyűlése visszahívja azt a tisztségviselőt, aki tevékenységével az Egyesület munkájának eredményességét akadályozza, vagy veszélyezteti, az Egyesületről akár szóban, akár írásban, vagy a médiában valótlan, az Egyesület tekintélyét romboló állítást hoz nyilvánosságra, valamint aki magatartása miatt, az egyesületi tisztség viselésére méltatlan.

Az Egyesület közgyűlése a jelen levő tagok 2/3-os többségével nyílt kézfelemeléses szavazás alapján hozott határozattal hívja vissza az Egyesület tisztségviselőjét.

A szabályszerűen visszahívott tisztségviselőnek az elnökségi tagsága is megszűnik. 

A tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt 
tisztségviselőt a napirend megküldésével meg kell hívni.

A visszahívást kimondó határozat meghozatala előtt a jelen levő tisztségviselőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse.

A visszahívást kimondó Közgyűlési határozat ellen a visszahívott tisztségviselő a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül jogorvoslati igénnyel a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

IV.

Az Egyesület működése és gazdálkodása:

24.§

1./ Az Egyesület vállalkozási tevékenységet közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

2./ Az Egyesületnek mind ingó, mind pedig ingatlanvagyona lehet, melynek forrása a tagok hozzájárulása, valamint egyéb bevételek. A vagyon csak az Egyesület működésével, valamint céljával egyező módon használható fel.

3./ Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4./ Az Egyesületi tagdíjat a tagok az évi rendes közgyűlést követő hónap 15. napjáig kötelesek megfizetni a Gazdasági felelősnek.

5./ Az egyesület működése nyilvános, mely nyilvános működésével kapcsolatban keletkezett okiratokba bárki az egyesület Titkárával történt előzetes egyeztetés alapján hivatali időben betekinthet.

Az egyesület működésére vonatkozó - a közgyűlés által elfogadott határozattal megállapított belső szabályzatait nyilvánosságra hozza, melynek keretében kifüggeszti a helyi hirdető táblájára és közzéteszi a honlapján .

A belső szabályzatok nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, valamint a jelen alapszabállyal, és nem ütközhetnek a nyilvánosság követelményével.

V.

Az Egyesület megszűnése

25.§

Az Egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, bíróság általi feloszlatással, illetőleg a megszűnésének bíróság által történt megállapításával. 

Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonát a közgyűlés döntése szerint kell közhasznú célokra fordítani.

Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

VI.

Vegyes rendelkezések

Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vételéhez szükséges teendők elvégzéséről az alapszabálynak az alakuló közgyűlés általi elfogadását követően az Egyesület elnöke köteles gondoskodni.

Az egyesület működését a jogerős bejegyzésének napján kezdi meg, ezt követően a gazdasági év megegyezik a naptári évvel.

A jelen alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. törvény, valamint az 1997. évi CLVI. tv rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ezt az alapszabályt az egyesület 2011. évi március hó 19. napján tartott alakuló közgyűlése és a 2011. május 22.-i és 2011. július 02.-i közgyűlés módosításaival egységes szövegben  állapította és szavazta meg.

 

 

……………………………………….                                      …………………………………

Valent Andrea  Elnök                                                           Kinigopulos  Márta  Titkár